MIT TEHETNEK A ZUGLÓIAK, HOGY RÁKOSRENDEZŐBŐL NE LEGYEN DUBAJ-ALSÓ?
A helyszín az AZTA Közösségi Tér volt.
Bevezető előadást civil szakértőként Tosics Iván városkutató szociológus tartott, nemzetközi áttekintést adva hasonló nagyságrendű rozsdaövezeti fejlesztésekről, projektenként ismertetve a különféle civil ellenállásokat, együttműködéseket is: Barnamezős területek fejlesztése: megaprojektek és a civil ellenállás lehetőségei címmel. Ezt követően Sudár Orsolya a Szikramozgalom kapcsolatos aktivitásairól számolt be, majd Rózsa András képviselő ismertette, hogy mit tesz, illetve kellene tennie Zugló Önkormányzatának a kérdéskörben. Vendégeink előadásából és a közönség részéről elhangzottakból idézünk fel pár gondolatot. (A közönség soraiban két országgyűlési képviselőt és öt zuglói önkormányzati képviselőt üdvözölhettünk.)
Tosics Iván előadásáról rövid szöveges kivonatot készítettünk, ami az oldal végi mellékletben található meg.
KÜLFÖLDI CIVIL TAPASZTALATOK:
A tiltakozási fázisban erőt és egységet kell felmutatni.
A döntéshozóval szemben képesnek kell lenni kompetensen kommunikálni.
A civil csoportnak át kell alakulni, állandó szervezettel és helyszínnel, anyagi háttérrel.
A lehetséges társszervezetekkel össze kell fogni, ebből további erőt kovácsolni.
A jó sajtókapcsolatok fontosak, de társadalmi és szakmai elemzések talán még fontosabbak (Római-part).
Nagyon fontosak a figyelemfelkeltő eszközök használata(Dunakeszi Auchan, videó ).
Részvételi tervezés eszközét fel lehetne, kellene használni.
Kell városi mozgalmi szerveződés, ez nálunk hiányzik.
Magyarországon a crowd -financing nem működik, de nem valószínű a szakmai támogatás sem (esetleges ellenterv kidolgozása).
Nehézség, hogy a Maxi-Dubaj projekt hátrányai nehezen kommunikálhatók.
A luxus projektek építményei luxus bérleti-díjakat eredményeznek, alapvetően nem a városi lakosság igényeit szolgálják ki, a városlakók nem részesülnek a luxusnegyed előnyeiből.
Leginkább a felhőkarcolók, a történelmi városi látkép rombolása lehet olyan szempont, ami könnyen kommunikálható, nagyobb mozgósító erőt jelent.
A helyzet nehéz.
ZUGLÓBÓL NÉZVE
A titokban előkészített és sietve tető alá hozni készült nemzetközi szerződés teljes kiárusitást, jogfosztást jelent minden hazai érintettnek amikor lábon adja el a teljes érintett területet. A terület tulajdonjogának átadásán túl még 3-600 mrd forintos előkészítést, infrastruktúra fejlesztést is mellé tesz a kormány, ami pl. a Bosnyák téri Bayer beruházásnál szóba sem került.
A nyilvánosságra került részletek nem tartalmaznak garanciákat a helyi lakosok, az önkormányzatok és szakmai szervezetek bevonására.
A sebtében lefolytatott álnok konzultáció egy fricska a lakosság felé. Egyetlen üzenete az, hogy nem kínálnak valódi beleszólást engedni sem a budapestieknek sem a zuglóiaknak, sem a szakmai szervezeteknek.
Ennek ellenére a Szikra mozgalom energiát fektetett a zuglói lakosság megkérdezésébe és a beérkezett kb.1500 állampolgári igényt, véleményt elküldte a Lázár János vezette minisztériumnak, azon a kormányzati portálon keresztül, amit nevetségesen rövid, 8 napos időszakra nyitottak meg lakossági véleményezés céljára. Persze válasz nem érkezett.
Budapest önkormányzata és Vitézy Dávid is küldött be véleményt.
Rózsa András meglátása szerint az is baj, hogy a zuglói kabinetnek és a képviselő testületnek nincs politikai koncepciója a terület hasznosítására, ami széleskörű lakossági támogatottsággal rendelkezik, ami a tárgyalások legitim alapja lenne.
A beruházó(Muhamed Alabbar) ideális eladót talált a kormányzati oldalon szabad mozgásterének egyösszegű megvételéhez.
ÉS VÉGÜL: MIK A CIVILEK TEENDŐI, MIT TEHETÜNK
A lakossági beszélgetés során elhangzott hogy létezik ellenterv, Budapest Parkváros koncepciója (lásd itt). Ez egy olyan komplex, szakmailag értékes kész terv, amely mögé beállhatnak a civilek is. A tömeges civil mozgósítás hívószava a felhőkarcolók ellen, a városkép megóvásáért való kiállás lehet.
Az összefogás és a mozgósítás elengedhetetlen lépések bármilyen érdek érvényesítéshez.
Kivonat Tosics Iván előadásából, ami során néhány európai városfejlesztési projektet járt körbe:
München részben felhagyott vasúti terület(ahol 8 km hosszan csökkent az igénybe vett vasúti terület, barnamezős terület vált szabaddá). A várostervezés elgondolása szerint 2013-2030 közt München lakossága 230 ezer emberrel nő, ezen belül növekszik a “szegények” aránya is. Alapelv, hogy nem építenek zöld területen, vagy ha mégis, akkor sokkal többet kell barna területen létrehozni.
München városa és a német vasút egy közös vállalatba tömörült és így indította el a városfejlesztési projektet, 5 parcellára bontva, 19 ezer munkahely, 19 ezer lakhely létrehozásának céljával. Mindezt azzal a megkötéssel, hogy az új lakások 30%-a megfizethető kell legyen. Minden tervpályázat alapján, az előzetes koncepció mentén zajlik, a megvalósítás 2006-ban több ezer fa ültetésével kezdődött.
Bécs, Aspern Seestadt – korábban bezárt reptéri terület
Barnamezős sikertörténet. Nyílt koncepció-pályázat alapján, szociális és zöld szempontok figyelembevételével, új lakóterületté lehet alakítani a korábbi ipari területet. A tervpályázatot egy svéd iroda nyerte, a projekt egyik érdekessége, hogy már 2013-ban, egy évvel az első beköltözők előtt, üzembe állt a földalatti, ami a területet összekötötte Bécs központjával.
A városfejlesztési iroda is kiköltözött a területre és a kivitelezést közvetlen közelről vezényelte, vezényli. Az egyes blokkoknak más-más kivitelezője van, de mindegyikre közös építési szabályok vonatkoztak pl. kialakítható üzlethelyiségek mérete, száma, jellege is előre szabályozott, a lakosságszámhoz igazított valamint minden építtető kötelezően hozzájárult a lakókörnyezethez szociális lakásokkal is. A magas tömegközlekedési ellátottság miatt jelentősen alacsonyabb autó számmal lehet kalkulálni, ami kb. harmada a környező város részekének. A teljes terület bérbeadását és fejlesztését a városfejlesztési iroda végzi. https://images.app.goo.gl/pw1XtBFpWqybqMUy9
Belgrád Waterfront, a Száva-parti terület – NEGATIV PÉLDA
A város korábban elhanyagolt, de közkedvelt szórakozónegyede volt. A terület hasznosítására egészen 1923-tól várt a város, voltak sikertelen próbálkozások, tervek. Egészen az 2012/14-ig , amikor derült égből nyilvánossá vált a koncepció, amire a Aleksandr Vucic miniszterelnök helyettes és Eagle Hills ingatlanberuházó szerződött(tulajdonosa az Muhamed Alabbar a Rákosrendezői projekt befektetője is).
Ez a nagyközönség egy jelentős részének nem tetszett; Amikor az építkezések hirtelen gyorsasággal, szórakozóhelyek bontásával megindult, tízezres tüntetések törtek ki, tiltakozásul a korrupt folyamatok ellen és a városi lakosság véleményének negligálása miatt.
https://balkaninsight.com/2015/09/26/giant-duck-becomes-belgrade-resistance-symbol-09-25-2015/
Hasonlóan a magyar jogi környezethez a szerbek is jogszabályokkal könnyítették meg a beruházás ügymenetét, a tervek nélkülöztek minden hosszú távú városfejlesztési koncepciót.
Egy régóta kihasználatlan terület és egy gazdag befektető egymásra talált.
https://images.app.goo.gl/iFaBiNa3MZTjNxH48 https://images.app.goo.gl/VnfTbUwBijKoFgNR9
A folyamat mellékhatása az volt, hogy néhány NGO / civil tiltakozási csoport párttá alakult, később már az ellenzéket erősítve és a Vucic hatalmát gyengítve. A helyzet azonban Belgrádban változatlan, folytatódik a régi város lebontása és már újabb partszakasz beépítése is, ami az EXPO 2027 projekt.
Civil ellenállási példák:
Berlin Gleisdreieckautópálya csomópont terve után elkezdődött egy lakossági tiltakozás, amiből végül pihenő- sportpark épült. Itt a tiltakozások után a lakossági mozgalom átalakult, a várossal kommunikáló közös projektet alakítottak, kitalálták a csomópont helyetti funkciókat. Lényeges, hogy a folyamat 1981 -2010 között zajlott, és még mai is zajlanak a városfejlesztés munkálatai.
Ringland projekt Antwerpen – korábban autópálya a városon keresztül, 2×4 sáv, irdatlan forgalommal. A civilek kitalálták, hogy ezt az autópályát be kellene fedni, kb 2 mrd eurós projekt; elkezdtek a várossal beszélgetni, tervezgetni; civil forrásból egy hivatalos, kiterjedt, alapos tervezésre nem futja, Ámde, lakossági gyűjtésel mégis 100e eurót gyűjtöttek, ami a projekt kezdeti megindulásához elegendő volt. Szakértőket kértek fel önkéntes szakmai részvételre. Ott a szakértők nem féltek nyilvánosan megjelenni a civil projektekben, majd a kormány és a tartományi vezetés is beszállt a támogatásba; Lásd itt.
Amit ebből a példából leszűrhetünk, bár a projekt még nincs kész, hogy a lakossági kezdeményezésnek életképes víziót kell felmutatnia. Olyan lakossági csapatra van szükség, amely irányítani tudja a projektet, kommunikálni tud a városvezetéssel, a sajtóval.
Lengyel példa,POLISH URBAN MOVEMENT, amely nem pártok ellen, hanem általánosságban az önkényuralom, nagyberuházói projektek elleni csoportosulások összefogásából alakult (municipalizmus) Varsó, Poznan … – elszigetelt kis csoportok, összefogva, több város testületébe is jelölteket juttatott, egyre több sikerrel, egyre több képviselővel és emellett a “hagyományos pártok” tematikáját is jó irányba formálta.
A municipalista mozgalom egyik legnagyobb győzelme Barcelona-ban volt, ahol 2015-ben egy korábban letartóztatott aktivistát, Ada Colau-t, választották polgármesterré.