2025 január 14-én este az AZTÁ-ban lezajlott az első civilek által megszervezett world café jellegű ankét program.
Előzmények: Tegyük rendbe Zuglót! – volt a nyertes önkormányzati választási kampány jelszava 2024-ben. Igen! A lakosság bevonásával, részvételével – volt az általános, bizakodó civil álláspont. Októberben ankétot hirdettünk, meghívtuk a frissen beiktatott Rózsa András polgármestert és támogatóját dr Hadházy Ákost, a Zuglóban megválasztott független országgyűlési képviselőt. Az esetéből közkívánatra jó hangulatú fórum lett, nem pont az, amire készültünk. Ennek pótlását ígértük meg az év elejére a beszélgetős eseményt.
Hat témakörbe csoportosítva készültünk fel témákkal, amiből négyet a megjelentek választottak ki helyben, szavazással. Ezután mindenki választott magának egy asztalt (témakört), ahol felolvastuk, hogy ott honnan indulunk neki a beszélgetésnek. Mivel a szó elszáll, az írás megmarad, az asztalok felelősei szorgosan jegyzeteltek, hogy a két beszélgető kör (2x 30 perc) után összegezhessék az ott elhangzottakat.
Asztalok, témák:
Politikusok és intézmények kapcsolattartása a lakossággal
Lakossági tájékoztatás és részvétel a döntéshozatalban
Zöldfenntartás és –fejlesztés
Lakótelepi autó- és kerékpár tárolás
Kérdések, javaslatok, néha felajánlások nagy számban érkeztek. Ennek a módszernek az a lényege, hogy mindenki szóhoz jut, mindenki meghallgat másokat, inspiráljuk egymást.
Elkészültek az asztal-gazdák írásos összegzései. Ezeket kitették az ankétos facebook oldalra is az esemény alá, ahol a témák tovább élnek. Ki lehet egészíteni, lehet folytatni a diskurzust konstruktív mederben.
Mire volt jó ez a kellemes program? Mi következik ezután?
A szervezőknek nincsenek saját témái, célkitűzései. Lehetőséget, alkalmat próbálunk biztosítani egyéneknek, közösségeknek, hogy elhívjanak másokat is ötletelésre, programokra, közös együttlétre, ismerkedésre, ügyek felvetésére, megbeszélésére, esetleg megoldására.
Cél az is, hogy aki kedvet, energiát kapott ötletéhez, esetleg megtetszett valakinek a kezdeményezése az társra találjon, össze tudjon fogni másokkal.
Várjuk a visszajelzéseket, projekt ötleteket, a facebook-oldalunkon is, levélben is.
Továbbá alakuló honlapunkra is felkerül sok tartalom. Mindenki lehet szerző, küldhet hosszabb-rövidebb írást, értékelést, jelzést, amit elérhetővé teszünk.
A témák, ügyek mellett alkalmas helyeket is kell találnunk Zuglóban, ahol találkozni lehet.
Tudunk ilyet?
A négy asztal gazda összefoglalóját a alábbi mellékletek tartalmazzák:
Lakossági tájékoztatás és részvétel a döntéshozatalban
A kiinduló szempontok és kérdések ezek voltak:
Megújítható-e a fogadóóra és a közmeghallgatás? Van-e igény és nyitottság más formákra? Az interaktív online kommunikációban fontos a politikusok közösségi oldalainak szerepe, vagy legyen inkább máshol? A hivatalok és azönkormányzati cégek meglévő bejelentő, kommunikációs felületei közül melyek váltak be, és melyek problémásak? Az önkormányzati döntések előtt az érintett lakosságnak nagyon szűkös vagy semmilyen lehetősége nincs a döntések nyilvános befolyásolására. Sokszor a tájékozódásra sem, miközben a háttérben folyó lobbizásokról sem értesülnek. Az érdeklődő és tájékozódni akaró kerületpolgár nyitott, előzetes bevonása kiegészítheti az önkormányzat apparátusának és döntéshozóinak tudását a különböző szakpolitikai (közpolitikai) területeken. Jobb döntéseket eredményezhet, és a megvalósításban elkötelezettebbé tehet minden érintettet.
A beszélgetés két körében ezek a vélemények és javaslatok hangzottak el:
1. kör:
A Zuglói Lapokban hiányos a tájékoztatás, és egyes eseményeket nehezen észrevehetően közölnek.
András elmondta, hogy mint polgármestert, egy cég azzal az ötlettel kereste meg, hogy digitális táblát helyezne el az Örs vezér terén, és ott közhasznú információkat is lehetne közölni.
Éva nem használja a Facebookot, így nem jön szembe az információ. Több személyes részvétellel tartott fórumot tart szükségesnek. Több közösségi térre is szükség volna, mert kevés van belőle.
Péter szerint a meglévő lepukkant hirdetőtáblákon kívül üvegezett, nívós hirdetőket kellene elhelyezni. Több döntést megelőző egyeztetésre, személyes és online közéleti klubra lenne szükség. A játszóterek gyermekbarát kialakítása, az utcák és rekreációs terek idősbarát kialakítása sokakat érintenek, és beleszólásra indítanak. A játszóterek olykor valóságos szülői fórumok.
László szerint pozitív üzenetekkel kell kommunikálni, teret adni a lakosoknak, közösséget formálni.
András szerint minden önkormányzati ülés előtt egy nappal nyilvános előkészítő megbeszélést lenne célszerű szervezni. Ezekben a konkrét és téttel bíró kérdésekben is legyen fóruma a lakosságnak, ahol elérheti és „felkérdezheti” a képviselőket.
2. kör:
Csilla szerint az egyéni képviselő tájékoztasson, de ennek akadálya a közösségi terek hiánya.
Károly szerint negyedévente körzetenként nyílt napokra, a döntéshozókkal való találkozókra van szükség. A lakosság sok tapasztalatot birtokol különböző szakmai területeken, amelyeket érdemes bevonni a döntésekbe.
Zoltán olyan honlap kialakításába szeretne bekapcsolódni, mint a VIII. kerületben, ahol közérthetően összefoglalják a képviselő-testületi előterjesztéseket. Partneri hálózatot kell építeni, ahol a legegyszerűbből a legösszetettebb ügyekig elérhetők az illetékes és megbeszélésre kész tisztviselők.
Mária javaslata a lakások ablakainak adventi díszítése és az ehhez kapcsolódó séta, amely más kerületben már nagyszerű élmény és közösségépítő alkalom.
Judit szívesen látná Zugló értékes embereinek bemutatását, mint például az itt élő művészekét. A teljes körben való megbeszéléskor vitának indult, de gyorsan egyetértésbe fordult, hogy számos mesterséget folytató embernek az életútja, teljesítménye érdekes, elismerésre méltó és konkrét példák vannak, hogyan lehet ezt jól csinálni.
Andrea szívesen informálódna egy helyen a kerületben élő értelmiségiekről, amit egyfajta kataszterként képzel el, amely a Zuglói Lapok közreműködésével épülne. Péter szerint készülhetne ajánlható, megbízható szakikról is kataszter.
Éva szerint a Zuglói Lapok szerkesztésébe is bevonható a lakosság. Azt is felvetette, hogy a szabadidős sportból nagyobb részt vállalna MTK.
Szintén ő javasolta a főépítész felkérését az épített örökség bemutatására, általában pedig felvetette az alulról történő közösségépítést. A szakemberek és önkéntesek együttműködésére jó példának tűnik a Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely, élénk aktivitással, emlékgyűjtéssel, sétákkal, kiadvánnyal.
A fórumon, illetve az előkészítése és eddigi utóélete során ezek a felajánlások érkeztek:
Fórumok szervezése különböző együttműködésekben Közösségi tér kialakításában közreműködés Honlap készítésében és célszerű átalakításában közreműködés Értékek gyűjtésében, értékkataszter létesítésében, főépítész szerepének egyeztetésében közreműködés Ablakok adventi díszítése és sétaszervezés
Giczey Péter összegzése 2025 január
Zöldfenntartás és -fejlesztés
A kiinduló szempontok és kérdések voltak:
A parkfenntartás gyakori problémái – elmaradó fűnyírás, öntözés, avargyűjtés – és a kiégett gyep, elöregedett fák gondjai szemléleti és szervezési változtatásokat igényelnek. Az önkormányzat saját kezelésbe veszi a zöldterületeket, de a lakosság bizalmára és aktív közreműködésére is szükség van az átlátható kommunikációhoz, a fakivágások elfogadtatásához és az új fák gondozásához. Fő kérdés, hogy hogyan lehet fenntarthatóan, költséghatékonyan zöldíteni, a klímaváltozáshoz alkalmazkodni, és konstruktív párbeszédet indítani a témában.
A beszélgetés során ezek a vélemények és javaslatok hangzottak el:
Fák problémái: Több fára lenne szükség a klímaváltozás és a levegőminőség miatt, de a változás hosszú távú (a fák lassan nőnek) Állapotfelmérés kell (fajták, problémák, kezelés, elkerülhetetlen kivágások) Kivágások és a kötelező újratelepítések ellenőrzésének társadalmasítása és eredményesebbé tétele A faápolás átláthatósága, az ellenőrzés társadalmasítása (módszerek, források, felelősök, tervszerűség)
Egyéb növények problémái: Szintén állapotfelmérés és szakszerű gondozás kell (források, felelősök) Védendő növényeket tartalmazó terület kiemelése és kitáblázása Az üres önkormányzati telkeken nem hasznos volna nem kaszálni, hanem hagyni kifejlődni a biodiverz növényzetet vagy méhlegelőt
Hulladék problémái: Több szemétgyűjtő és szemetelési bírság kellene Kutyapisztkot nem felszedőket próbálni szankcionálni Csikkszennyezés csökkentése a gyűjtés játékosításával: csikkszavazó (angol eredeti és/vagy ötletes és olcsó MKKP adaptáció) Avar égetése helyett mulcsozás (vízmegtartást is segíti)
Levegőminőség problémái: Következetes forgalomcsökkentés melletti egyik érv (stratégiai dokumentumok tartalmazzák) Útfelújítással összefüggés (pl. Nagy Lajos király útja) Szűkülő és kevés zöldterület (beépítési stopra és a politikusok elkötelezettségének növelésére petícióval lenne szükség)
A fórumon, illetve az előkészítése és eddigi utóélete során ezek a konkrét javaslatok és felajánlások érkeztek:
A leggyakoribb javaslat, hogy zöld edukációra van szükség, amiben a beszélgetők szerepet vállalnának, a következő témákban: klímaváltozás hatásai, komposztálás, növénygondozás A parkgondozásba érdemes bevonni a lakosságot (kapacitáshiány csökkentése és nagyobb elköteleződés), amihez kertész szakember rendszeres közreműködése, kommunikáció, koordináció szükséges „Fogadj örökbe egy közterületet/játszóteret” elterjesztése (szintén kapacitás- és elköteleződési kihívás kapcsán), potenciális résztvevők: szomszédsági csoportok, iskolák (pl. kertészeti szakközép), szintén szükséges az önkormányzat által adott szakmai edukáció/szupervízió Patakpart közösségi feljesztése (fásítás, padok, mozgó kávézó, patak lelassítása) több ember maradjon ott hosszabb időre, ne csak áthaladó forgalom legyen Mindkét körben voltak akciókat felajánló emberek, érdemes ütni a vasat, amíg meleg (a felmerült javaslatokat és felajánlásokat megvalósító mini projektek tervezésének facilitálása egy hónapon belül)
Vida Júlia összegzése 2025 január
Lakótelepi autó- és kerékpártárolás
A kiinduló szempontok és kérdések voltak:
Sajátos a téma annyiban, hogy egyszerre örök és aktuális. Novemberben hozott önkormányzati döntésekkel kapcsolatos, amelyeket február-márciusban várhatóan újabbak követnek. Folyton növő igénye van a lakosságnak ingyenes közterületi autótárolásra. A lakótelepek építésekor nagyvonalúan kimért, de régóta nem gondozott, az autók által elfoglalt részeken pedig „van hely” a szabálytalan szokás szentesítésére és új parkolók építésére a Zsivora parkban, az Újváros parkban és máshol is. Másfelől, a kerület fejlesztéséről nemrég szakértői és lakossági részvétellel készült stratégiák ezt a gyakorlatot károsnak és fenntarthatatlannak tartják, amit most a politika felülbírál, a realitásokra és az ellenkező igényekre hivatkozva.
Szintén a jövőről szóló kerületi anyagok javasolják a sűrűn lakott részeken nehezen megoldható kerékpártárolás támogatását. Erre most gyakorlati és külső segítséget is kaphatunk, a fővárosi közösségi költségvetés nyertes ötletének és a sikeres kerületi pályázatnak köszönhetően. De a fedett biciklitárolók építésével és bérbeadásával járó – a kerületi hivatalban jelentősen eltúlzott – költségek és a szokatlan szervezési feladatok miatt, a politikusok ezt életszerűtlennek és fenntarthatatlannak tartják. Mintha mindkét témában megfordulna a világ: a jövő érdekében javasolt alkalmazkodásokat a megszokásokon alapuló egyedi döntések helyettesítik.
Az asztalnál két fordulóban ezek a vélemények és javaslatok hangzottak el:
A parkolási problémáknak és a lehetséges megoldásoknak is feltártuk néhány összetevőjét: Egyes körzetetekben feltűnően sok roncsautó van az utcán, a megfigyelés szerint a környéken nemrég megszűnt autójavítók tevékenységével is lehet összefüggés, érdemes tisztázni, hogy ezek az autók rendelkeznek-e még érvényes papírokkal (egységes bánásmód, következetesség a közteresektől, cégfelszámoláskor ügyeljen rá a hatóság is, hogy a roncsok ne kerüljenek a közterületre!) Az idősebb emberek egy része nem kedvtelésből, hanem „más lehetőség hiányában” használ autót, mivel csak azzal tudja megoldani a bevásárlást, orvoshoz járást. Igényeik felmérése és esetleg közösségibb megoldások mérlegelése (pl. terézvárosi Idős Taxi, esetleges lakótelepi „bevásárlóbusz”) csökkenthetné az egyéni autóhasználatot és a generált forgalmat Kerékpáros P+R tárolók létesítése a közlekedési csomópontokban, végállomásokon (Mexikói út, Örs vezér tere), közösségileg tervezett, akár egyszerű és hatékony megoldásokkal (szerepel stratégiai ajánlásban is, a kerület saját beruházásaként célszerű, nem fővárosi pályázatra várni) Dózsa György úti mélygarázs lakossági használatának megszervezése (ellentmondó információk arról, mennyire valós rá az igény a jelenlegi parkolásszabályozás, ösztönzés mellett); változatlanul van elvárás a politikusok felé, hogy épüljenek mélygarázsok, kerül, amibe kerül, amit a helyi lakosság ingyen vagy önkormányzati támogatással nagyon olcsón használhatna Az építési szabályokba épüljön be, hogy az új építésű házaknál kötelező legyen a lakók számával arányos nagyságú kerékpártárolót építeni, hasonlóan az autógarázshoz Építsük be jobban a gondolkodásunkba és a közbeszédbe, hogy a mindenki által használható köz- és zöldterületek értékesek, ami akár számszerűsíthető is konkrét projektek értékelésekor. Szemben azzal a megközelítéssel, hogy „ingyen van”, hiszen az önkormányzat akár elhanyagolhatja, rövid távon nincs hatása, és a lakosságnak sem kell fizetni érte, akár egyéni autótárolásra használja, akár másra. (A Zsivora parki parkolóbővítés kontra a fedett kerékpártárolók költségeinek összehasonlításához is kifejezetten célszerű alkalmazni.) A múlt század második felében épült lakótelepek a tágas közösségi terek szempontból pl. korszerűbbek, mint a rendszerváltás utáni, zsúfolt lakóparkok; az egyéni autótárolás növelése a közösségi terek rovására nem javít, hanem ront a minőségükön, és plusz forgalmi igényt generál. A fenntartható közlekedési módok népszerűsítése folyamatos önkormányzati tevékenység legyen, felismerhető „arcokkal”, a civil közreműködés segítésével és becsatornázásával Az autótárolási igények lényeges csökkenése csak több intézkedés együttes hatására várható: fizetős parkolás határának kijjebb tolása (a fővárosi politikán és a kerületek lobbizásán együtt múlik), lakossági parkolás fizetőssé tétele jelentős összegben (a folyamat éppen csak megkezdődött, kerületünk vezetése az óvatosabbak közé tartozik) A várakozásnak megfelelően, nagyon változatos megközelítés, tapasztalat és javaslat került szóba, amelyeknek az egymással való kapcsolata, tisztázása is odafigyelést, időt igényel. Erre lehet számítani a döntéshozókkal való beszélgetésekben és a tényleges döntéshozás során is. Fontos, hogy az egyes nézetek és érdekek szószólói hangot kaphassanak, és nyilvánosan vállalják az érveiket. Szintén fontos, hogy legyenek támpontok, például tisztázzuk, hogy az önkormányzat fejlesztési céllal készült, szándék szerint szakszerű és alapos anyagaiban ki, mennyire bízik, elvárhatjuk-e egymástól, hogy ezekre hivatkozzunk az érvelésben, vitákban?
A fórumon, illetve az előkészítés és eddigi utóélet során ezek a konkrét javaslatok és felajánlások érkeztek:
A Zsivora parki és Újváros parki fejlesztés tervének a nyomon követése és kritikája, a kerékpártárolókra elnyert támogatás felhasználása érdekében adatigénylés, konzultációk, blogírás, lehetséges közvetlen akciók Az ankét nyomán a Zöld Zug Kör megbeszélést tartott, és úgy döntöttek, hogy csatlakoznak a két ügyhöz, amelyekben néhány hónapon belül döntések várhatók. Az ügy a tervezett kerületi közpolitikai blog egyik első témája lehet, az információk összegyűjtésének, terjesztésének és az adatokra támaszkodó döntésbefolyásolásnak a céljával. Ha a döntéshozók ezekben a konkrét ügyekben a „lakossági igények”-re hivatkozva továbbra is a fejlesztési dokumentumok álláspontja szerint elavult megoldásokat támogatnak, akkor a közösségi gyűlés (állampolgári tanács) módszerével lehet igényesen tájékozódni, a lakossági vélemények alapján a döntéshez támpontot kapni. „Milyen kerületben szeretnénk élni?” Ennek van kidolgozott módszere, vannak kompetens szakemberei a fővárosban és egy-két kerületben. Kipróbált gyakorlata is ismert.
Bódis Lajos összegzése 2025 január
Politikusok és intézmények kapcsolattartása a lakossággal
A kiinduló szempontok és kérdések voltak:
Melyek a politikusok illetve az intézmények lakossági kapcsolattartásának bevált formái, és miért? Melyek működnek rosszul? Melyek a máshol sikeres, nálunk egyelőre hiányzó csatornák?
Az önkormányzat és intézményei kommunikációjával kapcsolatban ezek a vélemények és javaslatok hangzottak el:
Youtube csatorna alkalmas volna a kerület híreinek megjelenítésére, ami aztán tovább osztható közösségi oldalakon, és beágyazható honlapokra is. Érdemes volna rendszeresen kis videókat készíteni, „mi történt a héten a kerületben” tematikával. Kerületi applikációba számos funkció integrálható volna. Érdemes volna felmérni a zuglo.hu felhasználóbarátságát, és átstrukturálni a véleményeket figyelembe véve. Az egyik hasznos szerkezeti elem lehetne a gyakran ismételt kérdések (GYIK) elhelyezése a honlapon. A panaszutak világossága segítené a folyamattal való elégedettséget és a megoldásokat. A honlapon érdemes összegyűjteni az önkormányzat érvényes koncepcionális dokumentumait, szakmai stratégiáit (a közép- és hosszú távú tervezés, az összefüggések áttekintésének segítése, a rögtönzések elkerülése céljából). Alkalmazzák a közösségi tervezés módszertanát olyan projekteknél, ahol ez jobb használhatósághoz és nagyobb elégedettséghez vezethet.
Külön a képviselők kommunikációjával kapcsolatban ezek a vélemények és javaslatok hangzottak el:
Szerepeljenek a honlapon az egyéni képviselői körzetek, térképes, utca szintre nagyítható formában. Minden egyéni választókerületi képviselőtől várjuk el, hogy legyen Facebook oldala vagy csoportja, ahol tájékoztatja a lakosságot a fontos információkról, és bemutatja a terveit a különböző időtávokon. Legyen több képviselői fogadóóra, várjuk el, hogy próbáljanak ki különböző időpontokat és helyszíneket. A polgármester hétfői egyéni fogadóóráin kívül, időnként tartsanak közösségi fogadóórákat, próbáljanak ki új formákat: a már bejelentett utcafórumokon kívül, szintén a kerület különböző részein, több képviselő, akár a leginkább érintett intézmények munkatársainak részvételével szervezett, „leülős” fórumokat (jó időben akár a szabadban, rossz időben alkalmas közösségi ingatlanokban), tematikus kerekasztalokat. Fordítsanak kiemelt figyelmet a lakosság aktivizálódásának megkönnyítésére, gyűjtsék és mérlegeljékt a más kerületek jó gyakorlatait, akár legyen erről is tematikus lakossági megbeszélés
A fórumon, illetve az előkészítése és eddigi utóélete során ezek a felajánlások érkeztek:
A különböző szakpolitikákban járatos ill. a más kerületek részvételiségi jó gyakorlataiban tapasztalatot szerzett lakosok segíthetnek a stratégiai dokumentumok ill. bevonási technikák információinak összegyűjtésében. Közreműködhetnek akár önkormányzati kerekasztalokon, akár civil ankétokon való megbeszélésükben, ismeretterjesztésben, konkrét fejlesztések előkészítésében. Konkrét aktivitások a következő félvben: Kollektív kerületi közpolitikai blog indításának kísérlete (összefüggő szakmai információk, vélemények, vita-kezdeményezések néhány témában) A fedél nélkül élő embereknek nyújtott kerületi szolgáltatásokról adatigénylés, konzultációk, blogírás A Füredi utcai lakótelep elhanyagolt zöldterületén tervezett autóparkolók és a fedett kerékpártárolókra elnyert fővárosi támogatás nyomon követése, adatigénylés, konzultációk, blogírás, lehetséges közvetlen akciók Az Ilosvai tér környéki forgalomcsillapítás nyomon követése és támogatása A Budapest Kör urbanista szakértői beszélgetések Zugló problémáival foglalkozó eseményének felvetése, szervezése
Cserhalmi Marcell asztalgazda összegzése, 2025 január
