Az év első ankétját „Zugló és a Sajtószabadság” címmel, 2024. január 10-én, a Bosnyák utcai AZTA Közösségi Térben tartottuk.
A zuglói médiát Papp Dezső, a Zuglói Lapok főszerkesztő-helyettese képviselte, aki régi motoros, már 3-4 polgármesteri ciklus alatt ír az újságba és szerkeszti a lapot.
Ankétunk résztvevőit az alábbi kérdések érdekelték: hogyan látja az újság függetlenségét? Mennyire avatkozik bele a polgármester a lap szerkesztésébe? Mik jelentik a legnagyobb kihívást a lap szerkesztése során? Ki és mennyit szerepelhet az újságban? Lehet-e a civileknek hangot adni a helyi médiában? A közelgő önkormányzati választás hogyan jelenik meg alapban?
Bevezetésként kijelentette, hogy Horváth Csaba polgármester nem szól bele semmilyen formában a szerkesztésbe, személyesen nem is kíván szerepelni a lapban.
A beszélgetés során beavatott a szerkesztési alapelvbe, miszerint a képviselők és a polgármester csak úgy szerepelhetnek a lapban, ha valamilyen bemutatásra érdemes konkrét tevékenységet végeznek, eseményen szerepelnek, amiről beszámoló jelenik meg. Az általuk szervezett eseményekről, ha a Zuglói Lapok tud róla, vagy hívják, beszámolnak. Megtudtuk, hogy a képviselők – néhány kivétellel – nem is kívánnak publikálni a lapban.
Hadházy Ákosnak és Vajda Zoltánnak, Zugló országgyűlési képviselőinek a szerkesztőség felajánlotta, hogy amikor a képviselő uraknak mondanivalójuk van, akkor jelentkeznek, interjú készül velük, amit leközöl az újság.
Az időben leadott civil események reklámozásának helyt adnak, fizetett hirdetésként.
Felmerült, hogy miért nem lehet olvasni kabinet-, bizottsági-, testületi álláspontok, viták érdemi részleteiről? Válasz: a lap információkat közöl, nem véleményeket, ezért a megvitatás alatti önkormányzati testületi kérdések sem jelenhetnek meg a lapban, a testületi vita valószínűleg senkit nem érdekelne és mire egy havi lapban megjelenne, már értelmezhető sem lenne. Ugyanezért a képviselői véleménycikkek sem jelenhetnek meg. Lakossági vélemények megjelenésének olvasói levél formájában nincs értelme. Próbálkoztak vele, de többségében nem a közösséget érintő témák érkeztek, különben is, az olvasói levél a szocializmus terméke.
Ráadásul az embereket nem annyira érdeklik a politikai kérdések, a képviselők, a helyi politika. A mai megváltozott közönség és médiafogyasztási szokások miatt a hírverseny nem nyerhető meg a késedelem miatt. Ezért lettek a cikkek sokkal magazinosabbak, színesebbek, és emiatt olvasmányosabbak, amely a lakosság tetszését is elnyerte.
A lap ingyenes. Egyre nehezebb eljuttatni a postaládákba, lakásokba. Az újság utáni megnövekedett érdeklődést az mutatja, hogy a közintézményekbe kirakott újságokat valósággal elkapkodják a bulvárosodás óta. Meg is emelik a 65 ezerről 70 ezerre a nyomtatott példányszámot. Emellett a szerkesztőkhöz esetenként visszaérkező levelek, telefonhívások alapján alakul ki a szerkesztőségben vélemény a lap elfogadottságáról. A tetszés azon mérhető le, hogy mennyi lap marad meg az ingyenesen kiterített példányokból.
A kerületet érintő kérdésekben szakértői, tényeket ismertető interjúkat, a lokálpatriotizmust erősítő, Zugló hírnevét öregbítő neves helyi lakosokkal készült beszélgetéseket közölnek.
Az olvasók a visszajelzések alapján szeretik a horoszkópot, a keresztrejtvényt, különösen a recepteket. „A szerkesztésnek és a tartalomnak köszönhetően úgy véljük, jó úton járunk” – mondta Papp Dezső. Az embereket ez az irány érdekli, politikai vitáknak nem lehet színtere egy ilyen újság.
A közelgő választásokra kitérve Papp Dezső elmondta, hogy több ciklust átívelő szabályozás rögzíti, hányszor szerepelhetnek a polgármesterjelöltek és képviselőjelöltek. Egy esetleges előválasztás jelöltjeiről, az előválasztásról nem tudósítanak, hiszen csak a Választási Iroda által jóváhagyott, hivatalos jelöltek szerepelhetnek a lapban.
Egy hozzászóló szerint a helyi újságnak viszont éppen a lakosságot kellene bevonni a döntésekbe, segíteni a tájékozódást a helyi ügyekben, és ebben ez lap nem igazán segít. A digitális változatban lehetne figyelni a kattintásokat, hogy kiderüljön, hányan olvassák a helyi híreket, mert kiderülhet, hogy az mégiscsak érdekli a lakosságot.
Egy másik hozzászóló felvetette, hogy egy-egy lapszám fele Horváth Csabáról szól, mire az volt a válasz, hogy a polgármester a kerület vezetője, ő testesíti meg Zuglót. Annyit szerepel a lapban, amennyit dolgozik, hiszen csak az általa végzett munkát mutatják be, írásban és fényképekkel. Ha megjelenik egy rendezvényen, és rákerül egy fényképre, ami megjelenik az újságban – nehéz ezt kivédeni. Direkt polgármestert dicsőítő cikk nem jelent meg. Polgármesteri interjú szükség esetén készül, ha olyasvalami történik, amiben csak ő nyilatkozhat. Ilyen lesz például, ha lesz megállapodás a Bayerrel, akkor soron kívüli interjú készül majd a polgármesterrel. A XVI. kerületi laphoz képest (ahol Fideszes a polgármester), Zuglóban sokkal kisebb a polgármesteri megjelenés, a Papcsák-korszakhoz képest is. (Ezt a propaganda-csökkentést Karácsony Gergely, az előző polgármester hozta be, bár abban az időszakban Tóth Csaba, volt országgyűlési képviselő, ő volt a feltűnően túlreklámozott személy).
A helyszínen akadt épp egy újpesti újság példány is, amiben viszont alig lehetett látni az újpesti polgármestert.
A polgármester nem közvetlen beavatkozással, de általában meghatározza a helyi lap karakterét – mondta tapasztalt vendégünk.
Felvetésre került, hogy ma, amikor az interneten egy kattintásra van a bulvár riportok sora, miért kell Zuglónak Gajdos Tamás-, Szily Nóra-riportokat készíteni? A válaszból megtudtuk, hogy az a szerkesztőségi álláspont, hogy a neves riporterek tevékenysége a brand-építés eszköze, befektetés, ami Zugló fejlesztéséhez is hozzájárul, munkahelyeket teremt.
ZGLMEDIA youtube videóinak nézettsége alacsony, ritkán jelentkeznek új tartalommal.
Szerkesztőségi álláspont az, hogy a jelenlegi nézettség már elegendő és hát a brand-építéshez idő kell. Összességében arról nem kaptunk konkrét információt, hogy mi az elvárás a youtube csatorna nézettségével, a brand-építéssel kapcsolatban.
Elhangzott, hogy ha saját előállításban készítene valaki közéleti műsort, arra technikai segítséget sem kaphat. Nincs saját technikája a ZGL médiának, mindent gyárttat.
Az Online változat (zglmedia.hu) esetében nem kaptunk választ arra, hogy melyik cikkek milyen olvasottságúak vagy épp a ZGL média portál mennyire ismert a lakosság körében?
Egy érdekes összegzés hangzott el Papp Dezső részéről: a papírformátumú lapok esetében a jelenlegi tartalmat meg lehet változtatni, de akkor lehet, hogy az olvasottsága visszaesik és a jelenlegi kedvelt lap esetleg megy krumpli- és ablakpucolásra, tehát el kell dönteni, hogy olvasott bulváros lapot vagy rétegigényt kielégítő lapot akar gyártani az önkormányzat.
Anyagi szempontból annyit tudni, hogy évi 220 millió van erre a költségvetésben, ami az évi 12 nyomtatott lapszám, online sajtó, hivatalos honlap, facebook, műsorkészítések, fogadóórás pultos kitelepülések, szóróajándékok, közvélemény kutatások költsége. Összehasonlításul a Papcsák idején működtetett sajtó évi 250 millióba került, az eltelt időt, inflációt is beleszámítva ez “jó” hír.
A környező kerületek hasonló éves költségeit nézve Zugló középen áll: Újpest 440 milliót, Ferencváros 130 millió forintot költ (két találomra kiválasztott kerület).
A közönség soraiban jelen volt és hozzászólt az újságíró Pikó András polgármester által vezetett VIII. (Józsefváros) kerület lapjának képviselője is. Dercsényi Dávid, a józsefvárosi önkormányzati újság https://jozsefvarosujsag.hu/ főszerkesztője hasonló gondolatsor mentén mutatta be a kerületi újság szerkesztési elveit. Megtudtuk, hogy a kéthetente megjelenő lap kinézetét nemrég modernizálták, nem engedik bulvárosodni, inkább helytörténetet kutatnak fel, rendszeresen bemutatnak helyi vállalkozásokat, közéleti kérdésekkel foglalkoznak, a testületi ülésekről akár 1-2 oldalas összefoglalást is adnak, minden döntést bemutatnak. Az aktuális lapszám hátoldalán gyakran helyi tervezések vázlatai alapján kikérik a lakosság véleményét. Ezzel bevonják az olvasókat, az érintetteket a kerület ügyeibe, bátorítva a lakosságot a részvételiségre.
A print 40 ezres példányszámban jelenik meg, 36 ezret postaládákba terjesztenek, a többit lerakják a piacon, szakrendelőben, polgármesteri hivatalban, és hamarosan lesznek a metróban tartóállványok is.
A józsefvárosi online napi 4 cikket hoz ki, podcast és videók is vannak. Érdekes, jó tartalmakkal magas nézettséget lehet elérni, meg kell találni, mi érdekli az embereket, hogy százezres megtekintés is elérhető közéleti, helyi youtube videóval, ha a téma érdekes, forró és jól van feldolgozva. A legutóbbi nagy nézettséget elérő videó témája egy esti belső-józsefvárosi körkép és interjú a nehéz sorsú lakókkal, 112 ezres megtekintésnél tart. A fényvillamos-videóra is nagy volt az érdeklődés, tehát lehet jó nézettséget elérni olcsó videókkal is. Konkrétan olvasói leveleket nemigen kapnak, helyette a kerületi facebook csoportokban lehet témákat találni. Náluk a lap követi a helyi facebook csoportok aktivitását és foglalkozik az ott felmerült, közérdeklődésre számot tartó témákkal, hozzászólásokkal.
Egy jól hallható „De szeretnék a Józsefvárosban élni!” sóhaj és az ezt követő derültség mutatta, hogy a hallgatóságnak tetszett mindaz, amit a józsefvárosi újság szerkesztési elveiről hallott, és szeretné, ha Zuglóban is hasonló módon működne a média.
Egy másik hozzászóló megerősítette, hogy egy jól működő facebook csoport milyen fontos szerepet tölthet be egy kerület életében. A IX. kerületben, ahol ő lakik, a kerületi élet egyik legfontosabb csoportját egy helyi magánszemély indította. A csoport nagy erőssége az ügyes, konstruktív moderálás. A csoporttagok gyártanak számukra fontos tartalmakat, és jó hozzáállással úgy tesznek rendet a kommentszekcióban, hogy közben nem veszik el senki kedvét. Szintén fontos, hogy helyi politikusok is jelen vannak a csoportban, ők is írnak érdekes posztokat, gyakorlatilag a hivatali munkájuk kiterjesztéseként. Egy-egy poszthoz százával érkeznek hozzászólások, pezseg a fórum, számtalan érdekes információ jelenik meg. Az újságírók is ide járnak témákat, információkat összeszedni. Megtörtént eset, hogy egy újságíró (előre felfedve célját), egy kérdést tett fel a csoportban, majd az arra érkezett válaszok alapján írt cikket.
Papp Dezső erre reagálva elmondta, hogy előfordult korábban, hogy a Zuglói Lapokban is kérdezték a lakosság véleményét valamely témában, de vagy nem érkezett válasz, vagy galiba lett belőle, mint a Pillangó parki felújítás körüli indulatok. Most is éppen zajlik a „Hangot adunk Zuglónak!” kampány, támogatóívet lehet kitölteni. Egy hozzászólónk bugyutának, a nemzeti konzultációhoz hasonlatosnak minősítette a támogatóív három kérdését, amire csak egyfajta válaszadási lehetőség van (Támogatom), mondván, a zuglóiak ennél többet érdemelnének.
Végkövetkeztetésként elmondható, hogy az a helyes lakossági magatartás, ha a lakosság világosan kifejezi az elvárásait, mit szeretne, milyen médiát?
A január 10-i ankét, bár szűk körben zajlott, mindenképpen eredményes volt. Az érdeklődők választ kaphattak (vagy nem, de az is beszédes), az őket érdeklő kérdésekre, és az általuk felvetett javaslatokra, mint például arra, hogy az online felületen a Zuglói Lapok kéthetente jelenjen meg, mert így érdekesebb, naprakészebb lehetne – ígéretet kaptunk a felvetés megvizsgálására.
Papp Dezső, meghívott előadónk bevezető tájékoztatójában részben érintette az előzetesen küldött témákat, majd kérdésekre válaszolt, végül a kötetlen beszélgetés résztvevőjévé vált. Az időkereten túl kialakult személyes kis beszélgetéseken is köztünk maradt. Köszönet érte.
PAPP DEZSŐ
1956-ban született Ózdon. A Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán szerzett Légvédelmi tüzértiszti, illetve Műszer és szabályzástechnikai üzemmérnöki diplomát. Elvégezte a MÚOSZ újságíró iskoláját. Tiszti pályafutását a Nagyorosziban működő Csapatlégvédelmi Kiképző Központban kezdte, ahonnan hat év után Budapestre helyezték. Szolgált a Petőfi laktanyában, katonai számítógépközpontban, a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályán, szerkesztette a Magyar Honvédség kiadványait, a Zrínyi Lap- és könyvkiadónál előbb újságíró, majd szerkesztő lett. Harmincévnyi szolgálati idővel a háta mögött a Honvédelmi Minisztérium hetilapja, a Magyar Honvéd főszerkesztő-helyetteseként vonult nyugdíjba.
Jelenleg aZuglói Lapokat főszerkesztő-helyettesként szerkeszti, a www.zugloilapok.hu vezetőszerkesztője.
DERCSÉNYI DÁVID
2021 óta a Józsefváros Újság főszerkesztője. Dercsényi kinevezéséről egy szakmai zsűri javaslata alapján hoztak döntést, a pályázó a lap átalakítására vonatkozó koncepciójának elfogadásával. Az új főszerkesztőnek nem csupán a kéthetente megjelenő nyomtatott lap, de a Józsefváros Újság internetes oldalának tartalmi gondozása is a feladatai közé tartozik.
https://jozsefvarosujsag.hu/
Korábban többek közt a hvg.hu, a Pesti Hírlap, az Azonnali és a 168 Óra munkatársaként dolgozott.
Dercsényi Dávid egyike azoknak a magyar újságíróknak, akinek a Direkt 36 szerint a magyar kormány egy izraeli kémszoftverrel (Pegazus) megfigyelte a telefonját.